Sajnálom :(

Sziasztok!

Tudom,hogy nemrég kezdtem el a blogot,de most a sulira kell figyelnem mert hát... elég rosszul állok. Most év végéig nem lesz rész,de utána persze hozni fogom.

7.rész

*Továbbra is Louis szemszöge*

-Te mi a fenét akarsz tőlem?!- ordítottam David képébe.
-Azt amit te. Vadászni,de még azon is gondolkozok,hogy megöljelek-e.- mondta gúnyosan.
-Hagyj békén. Menj vissza Doncasterbe és egyáltalán mit csinálsz te itt?- nem értettem,hogy mit keres Londonban.
-Felvettek a Labdarúgó Akadémiára és ide költöztem.- lefagytam mikor ezt kimondta,mert James is oda jár.
-Ha bántani mered James-t,akkor te nem fogsz tovább élni.- a képembe röhögött a mondatom hallatán.
-Ne mondd meg,hogy mit tegyek vagy mit ne.- nevetett.
-Elengednél végre mert már megveszek.-mondtam neki.
-Ne olyan gyorsan jómadár. Még meg kell,hogy öljelek.- a nyakamnál fogva felemelt a földről és nekivágott egy nagy fának.
-Előlem nem tudsz elmenekülni.- mondta önelégült mosollyal az arcán.
-Oh dehogynem,csak tudod ha okosabb lennél tudhatnád,hogy a bandában nem csak én vagyok vámpír.
-Igen ezt tudtam. Még valami?- kérdezte.
-Van. Ez az erdő van a legközelebb a házunkhoz és ha tudnád a többiek is itt vannak.
-Tessék??- na ezen már meglepődött.
-Mi mindig együtt vadászunk este.- füttyentettem egyet és a többiek már David mögött voltak.
-Engedd el vagy nem mész haza élve.- fenyegette meg Harry.
-Ezt még majd elintézzük Tomlinson.- mondta,majd elfutott. Mindig is ilyen gyáva volt. Sose tudott nekem ártani.
-Köszi fiúk pont jókor jöttetek.- köszöntem meg a srácoknak és mentünk a dolgunkra.

*

Még időben hazaértem,de úgy gondoltam,hogy nem az ajtón kéne bemenni. A kertből felnéztem a szobámhoz és pont nyitva volt az ablak.

Áldom az eget.-gondoltam magamba. Gyorsan felugrottam és bemásztam az ablakon. Átöltöztem abba a ruhába amit hoztam és lementem a konyhába.

*Bella szemszöge*

Megreggeliztünk Louis-val és később elsétáltam vele a házukhoz.

-Köszönöm,hogy nálatok aludhattam.-mondta hálásan.

-Szívesen. Máskor is jöhetsz nyugodtan.

Igazából valamiért örültem,hogy nálunk aludt. Valahogy jobban tudtam aludni ha az egyik barátom nálunk volt.

-Nem jössz be egy kicsit.- kérdezte udvariasan.

-Nem köszi még van elintézni valóm otthon.

-Rendben. Akkor majd Hétfőn a suliban.

Elköszöntünk egymástól és indultam haza. Mikor hazaértem már James nem volt otthon. A nappaliba beérve láttam,hogy a bátyám itthon hagyta a mezét.

Ha jól emlékszem akkor mondta,hogy ma meccsük van és a cucca nélkül nem tud játszani. Valahogy el kell vinnem neki. Tudom,hogy az akadémiára nem mehetek be,de majd beszökök. El is indultam,de útközben összefutottam Lisával.

-Szia hát te hová mész?- kérdezte tőlem kíváncsian.

-Helló az akadémiára megyek mert James otthon hagyta a cuccát.- mondtam el a kis sztorit.

- De oda nem mehetsz be.- mondta.

-Tudom. Elkísérnél kérlek. Te nagyon jó vagy az ilyenekbe. Segíts beszökni.- kérleltem.

-Rendben. Mindig is beakartam menni.

-Oké akkor ezt megbeszéltük.- mondtam 200 wattos mosollyal.

Nem volt messze az MTK ( itt edzik az utánpótlást az MTK nevezetű csapathoz ),ezért gyorsan odaértünk. A kapunál kamerák voltak így hát ott nem tudtunk bemenni. A kastély körül meg végig erdő húzódott. Hát nem volt más választásunk maradtunk a famászásnál. Kicsit fennakadtunk az ágakon,de nem sérültünk meg. Egy kamerát se láttunk sehol csak pár MTK-st ,de ők nem ránk figyeltek. Szerencsére a portás nem küldött el,hanem kedvesen beengedett.

-Bella annyit röhögtem ezen a napon mint még soha.- mondta szintén röhögve.

-Én is valahogy ezen a szinten vagyok.- nevettem. Bementünk az épületbe és a lélegzetünk elállt.

Nem is gondoltam volna,hogy ilyen szép. Találkoztam egy fiúval és megkérdeztem tőle,hogy merre találom a bátyám szobáját. Sikeresen megtaláltuk James szobáját. Kis hezitálás után bekopogtam,de nem jött válasz. Ezután már nem próbálkoztam,hanem benyitottam,de nem csak Ő volt bent. Az egész korcsoport bent dekkolt.

-Szia James.-köszöntem.

-Bella te hogy kerülsz ide?- kérdezte megdöbbenve.

-Beszöktünk,hogy elhozzuk a mezedet,mivel otthon hagytad.- mondtam,de már majdnem megfulladtam.

-Köszönöm Húgi úgy szeretlek.- miközben ezt kimondta,addig én már nem kaptam levegőt.

-Én is bátyus,de elengednél mert megfulladok.-alig tudtam kinyögni ezt is,de végül elengedett. Bemutatott a csapattársainak és még egy kicsit beszélgettünk,de mi úgy döntöttünk,hogy hazamegyünk.

6.rész

*Bella szemszöge*

Hazafelé indultam a suliból Louis-val,de valamibe belekezdett és én közben kicsit elkalandoztam.
-Bella itt vagy? Hahó Bella!- csettintgetett a szemem előtt.
-Jaj. Lou bocsi...csak kicsit elgondolkodtam.
-Min gondolkoztál ennyire?- kérdezte tőlem.
-Semmin nem fontos.- mondtam lehajtott fejjel.
-Na,ismersz már. Kiszedem belőled minden áron.- mosolygott.
-Igen ismerlek,de nem fogom elmondani.-mondtam.
-Hát akkor majd teszünk ellene.- nevetett majd felkapott a hátára és a házunk felé futott. Nem kellett sok,hogy már otthon legyünk,de így most gyorsabb volt. Beléptünk az ajtón,lerúgta Louis a cipőjét és futott velem a kertbe egészen a medencéig.
-Tomlinson ha belemersz dobni a medencébe,akkor nagy baj lesz.- már folyt a könnyem a röhögéstől,de ezt kitudtam magamból szedni.
-Elmondod,hogy min gondolkoztál hazafele?- kérdezte csillogó szemekkel.
-Igen.
-Tényleg?- kérdezte meglepődve.
-Nem.- ez volt az utolsó szavam a szárazföldön és már bele is dobott a vízbe.
-EZ HIDEG!!- ordítottam,ahogy a torkomon kifért. Louis meg olyan jót nevetett rajtam,hogy majdnem összeesett.
-Segíts kimászni.- mondtam neki,majd megpróbált kihúzni,de ez nem sikerült mert belerántottam a vízbe.
-BEFAGY A FENEKEM!- ordított ő is,hiszen ősszel a medencében lenni nem egy nagy élmény. Még egy bő 5 percet bent voltunk a vízbe és utána bementünk felmelegedni. Csináltam forró csokit és felmentünk a szobámba. Kicsit szenvedtünk a házival. Louis ahhoz a tantárgyakhoz ért ami nekem esik nehezemre ( matek.irodalom,nyelvtan,fizika ), én azokhoz ami Lou-nak nem megy ( földrajz,biológia,kémia,történelem ). Kisegítettük egymást a háziból és mivel Tommo ma nálunk aludna,csak még James-t nem kérdeztem meg mert még nem ért haza. Amíg nem ér haza elmegyünk egy kicsit sétálni. Már vagy fél órája sétáltunk csendben mikor Louis megtörte azt.
-Bella szeretnék neked mondani valamit.- mondta kicsit ijedten.
-Mondjad.
nem értettem miről van szó,de kíváncsian vártam.
-Azt szeretném mondani,hogy sze...- nem tudta befejezni mert az a barátnőm szólított meg,akit nagyon régen láttam. Még amikor egyszer Doncasterben voltam egy pár hónapra akkor barátkoztunk össze.
-Lisa te vagy az?- kérdeztem meglepetten.

-Igen. Bella de rég láttalak és milyen sokat változtál.- na igen olyan mintha a nagyimat hallottam volna,de Lisa mindig is ilyen volt.

-Ja igen. Szeretném bemutatni az egyik legjobb barátomat Louis Tomlinsont. Valószínűleg már ismered.

-Igen ismerem. Nagyon örültem,hogy találkoztunk,de sajnos mennem kell. Megtudod adni a számod Bella?

-Persze.- lediktáltam neki a számomat,majd elment. Lou-ból már nem tudtam kiszedni,amit mondani akart. Lassan hazafelé vettük az irányt,de séta közben a hülyeség se maradt el. Mire hazaértünk már James is otthon volt és megengedte,hogy Louis itt aludjon persze csak a vendégszobába. Kicsit még beszélgettünk és utána elmentünk aludni.

*Louis szemszöge*

Elmentem az ideiglenes szobámba és magamra zártam az ajtót. Picit már szomjas voltam,de valahogy ki kellett jutnom a házból. Vártam 1 órát,hogy Bella elaludjon. Kimentem a szobámból és a lépcső felé vettem az irányt. A konyhában égett a villany,de gondoltam csak azért mert égve maradt. A nappali és a konyha között van az ajtó. Leértem a konyháig,kicsit benéztem az ajtón és James pakolta el a cuccokat. 

Csak nem vesz észre.-gondoltam magamba,de persze,hogy nem jutottam el az ajtóig.

-Louis te hogy-hogy itt vagy?- kérdezte James.

-Csak megszomjaztam egy kicsit.- mondtam valami elfogadható választ. Öntöttem magamnak a csapból vizet,majd kimentem a konyhából. Visszamentem a szobámba és vártam míg James lenem fekszik. Nem kellett sokáig várnom mert kb. negyed óra múlva hallottam,hogy jön föl a lépcsőn. Amint bement a szobájába indultam is az erdőbe. Sikeresen kiértem és egy kis völgyben megláttam valami nagy állatot. Elindultam felé,de valaki vagy inkább valami leterített a földre. Szemei vörösen izzottak és hegyes szemfogairól csöpögött a vér.

-Te mit keresel itt?- kérdezte ingerülten. A hangját ezer közül is megismertem,de nem hittem a szememnek mikor a Hold rávilágított az arcára.

-Te mi a fenét akarsz tőlem?!...

Közérdekű

Sziasztok!

Május 4-től - 8-ig kirándulni vagyok a családommal ezért pénteken vagy szombaton lesz csak új rész.